Szörcse nevét 1567-ben említik először, feltehetően egy Szörcse nevű nemestől kapta. Régi, fából készült templomát lebontották, és helyébe 1840-ben újat épített a református gyülekezet. Középkori templomáról nem maradtak fenn adatok.  Ebben a faluban maradt fenn a szánozásnak nevezett népszokás, ami nem más, mint a húsvéti esővarázslás, amelyre rendszerint „vízbevető hetfün” kerül sor Orbaiszék falvaiban. Ez a szokás pogánykori termékenységi rítusokban gyökerezik. Fiatal házasemberek és legények járják be lóval és szánnal a falut, hangoskodva „békérő” verseket és rigmusokat mondogatva tisztelik meg a ház népét és locsolkodnak.

 A Szörcse határában folyó Feketeügy egyik holtágában halastavat alakítottak ki, amely napjainkban a vidék kedvelt horgász- és kirándulóhelye. Megtalálható benne az őshonos csuka, sügér, ezen kívü l pedig a ponty, amur, compó, naphal és pirosszemű kele.