ESEMÉNYEK

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

WEBMAIL

EMAIL

Facebook Like Box

eu logok

 Zabola Kézdivásárhelytől 14 km-re, Kovásznától 5 km-re fekszik a Háromszéki-havasok tövében, az egykori Orbaiszéken. Több falurészből áll: Alszeg, Felszeg, Páva és Hegymege. Területe ősidők óta lakott hely, a közelben található Tatárdombon honfoglaláskori temetőt tártak fel. A település létére utaló legkorábbi dokumentum 1466-ból való. Nevét a hagyomány szerint a „olajáról”, vagy az egykori határszéli, a tolvajok „zabolázására” épített várról kapta. A falu jelentős szerepet játszott a szék és a székelység életében, itt tartották 1466-ban a székely nemzeti gyűlést. Múltjának eseményei ugyanakkor szorosan összekapcsolódnak a Mikes család történelmével, amelynek tagjai közül igen sokan kitűntek politikai és katonai tehetségükkel. 

 

 Kedvező fekvésének köszönhetően jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik, mivel a fő közlekedési útvonalak a falu belterületén haladnak át. Vonattal is megközelíthető, itt halad át a Sepsiszentgyörgy–Bereck vasútvonal.

A Mikes-kastély a település felső felében helyezkedik el. Pontos építési ideje nem ismert, valószínűleg a 15. században épült. A századok során többször átépítették, mai formáját 1867 után nyerte el, amikor gróf Mikes Benedek átalakíttatta. Számos neves személyiség fordult itt meg, többek közt Bethlen Gábor, Erdély fejedelme is, aki nejével az Apor Lázár és Imecs Judit lakodalmán vett részt. Itt született gróf Mikó Imre (1805–1876) államférfi, tudós, író, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a református Székely Mikó Kollégium alapítója, gróf Mikes Kelemen (1820–1849) honvédezredes, aki Bem seregében esett el.

 A kastélyt több hektár kiterjedésű arborétum övezi, amelyben egykoron tó is volt. Ritkább fafajtái közül említésre méltó az észak-amerikai eredetű tengerparti fenyő (Abies grandis), a keleti hemlock fenyő (Tsuga canadensis), a Bosznia-Hercegovinában honos szerb lúc (Picea omorika), az Egyesült Államokban gyakori fekete dió (Juglans nigra) stb.

A római katolikus templom 1860-ban épült a Szent Kereszt tiszteletére, a hívek addig a Mikes-kastély melletti kápolnát használták. Mikes Benedek építette, felhasználva a Mikes-kastély kertjében lévő egykori kápolna köveit. A plébániát övező kerítés előterében áll egy emlékmű, mellyel a millecentenárium és születésének századik évfordulóján Márton Áron (1896–1980) mártír püspök előtt tisztelegtek.

A Csángó Néprajzi Múzeumot – tájház jelleggel – 1974-ben alapította dr. Pozsony Ferenc. A látogatók itt megismerkedhetnek a település hely- és kultúrtörténeti jelentőségű emlékeivel, a Basa, valamint a Mikes családhoz fűződő képekkel, tárgyakkal és dokumentumokkal. Megtekinthető egy kandallócsempe-gyűjtemény, mely a 15. századtól a 19. századig terjedő időszakot öleli fel, a 20. század helyi viseletanyaga, a népi kézművesség szerszámkészlete, régi háztartási eszközök, háborús emlékek. Az érdeklődők beléphetnek egy helyi gazdacsalád tisztaszobájába is, mely az 1930-as évek lakáskultúráját tükrözi.

A tájház 2003-ban a Kriza János Néprajzi Társaság kezdeményezésére kibővült egy állandó kiállítással, melynek témája a moldvai csángó magyarok hagyományos népművészete. Jelenleg a 2004-ben megalakult Pro Museum Egyesület a tájház és a csángó gyűjtemény tulajdonosa és működtetője.

A Csángó Néprajzi Múzeum földszintjén gorzafalvi, lészpedi és pusztinai lakásbelsőket, a messze földön híres gorzafalvi kerámiaközpont jellegzetes termékeit, egy fazekasműhely eredeti felszerelését és munkaeszközeit állították ki. Az emeleti galérián gyimesi használati eszközökkel és viseleti darabokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. Az alapkiállítás keretében a moldvai csángó magyarok születéstől halálig terjedő, szakrális és profán tárgyakkal reprezentált életútja követhető nyomon. (Pozsony Ferenc)

A falu híres szülötte, gróf Mikó Imre (1805–1876) államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A 19. századi Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja. A közművelődés és közélet terén fáradhatatlanul munkálkodott hazája gazdasági, kulturális és tudományos felemelkedésén, kiérdemelvén ezzel az „Erdély Széchenyije” jelzőt. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület (1854) és az Erdélyi Múzeum-Egyesület (1859) megalapítása mellett fontos szerepet játszott a Kolozsvári Tudományegyetem létesítésében (1872), támogatta a kolozsvári Nemzeti Színházat, ösztönözte a korszerű mezőgazdaság és oktatásügy kibontakozását, továbbá tevékenyen részt vállalt az Erdélyi Református Egyházkerület közügyeiből is. 1991-ben, nagyszabású ünnepség keretében mellszobrot emelt a faluközösség a református vártemplom falának főút felőli előterében – Petrovits István alkotása.

„Meg vagyok győződve, hogy mostanság a magyar nemzetnek két legfőképpen hasznos, munkás osztálya van: az egyik mely irodalmát, másik mely földét műveli. Amazok által szellemileg, ezek által anyagilag erősödik és áll lábra ismét a megtántorodott nemzet.” (Mikó Imre, 1855)

„Ha múzeumunk lesz: a tehetséges ifjú, a lelkész, a tanár, a hírlapíró, az irodalom férfia, a tudomány és művészet valamennyi barátja és mívelője lelend magának forrást, honnan ismereteit gyarapítsa, eszközöket, mik által tehetségeit kifejtse, tért, hol ma gát kitüntesse.” (Mikó Imre, 1856)

A község keleti szélén egy kisebb méretű görögkeleti templom is van, amely 1832-ben épült, s benne értékes ikonok találhatók. Védőszentje Szent Illés. Ezt a templomot csak ritka alkalmakkor használják, mert 1939–között Nagyboldogasszony tiszteletére új templomot épített az ortodox közösség.

Itt állt Basa Tamás tanácsos, Háromszék főkapitányának kúriája, mely Erdély egyik figyelemre méltó, késő reneszánsz udvarháza volt. Orbán Balázs az 1848-as forradalom és szabadságharc után romosan örökítette meg, ma már nem létezik.

A Páva nevű falurész csupán 1966 óta tartozik Zabolához, addig önálló település volt. Nevét a szájhagyomány szerint onnan származtatja, hogy a határában sok páva élt. Tény, hogy az 1635-ös összeíráskor tizenkilenc solymár családot jegyeztek fel a helységben. Látnivalói közül említésre méltó a dombon álló, impozáns, műemlék református temploma, amely a 14. században épült. Kőből készült szószéke 1763-ból való, tornyában két, acélból öntött harang-különlegesség szól. Falába van beépítve a Marti család 18. századi címeres sírköve.

2019. október 19. szombat
Nándor
A Nap kel 07:14-kor,
nyugszik 17:57-kor.

Holnap
Vendel
napja lesz.